12. A házasság és a család

Hisszük, hogy a házasságot Isten sze­rezte, megáldotta, és célját meghatá­rozta.[i] A házasság egy férfi és egy nő Istentől rendelt, szövetségen alapuló természe­tes élet­közössége, amely egész életre szól, és a mindenkori polgári törvények szerint köttetett meg.[ii] Az a házasság szent, amely az Isten aka­rata szerinti életben valósul meg.[iii] Alapja a köl­csönös elfogadás és szeretet, melynek forrása Isten, lényege a házastársak Istenre tekintő, egymást minden körülmények között vállaló, egymáshoz hűséges, közös élete. [iv]

Hisszük, hogy a házasságban Isten áldása, ajándéka a gyermek.[v] A szülők és a gyermekek együtt alkotják a családot. Az Isten által felállí­tott rend gyakorlásától, a gyermekek gondos nevelésétől és engedelmességétől függ a család jó légköre és boldogsága.[vi] A család lelki-szellemi közösségének legmélyebb forrása a Krisztussal való közösség, melynek része a családi áhítat. Valódi hívő nevelés színhelye lehet az olyan otthon, ahol ezzel folyama­tosan élnek.

Ha a hívők házassága megromlik, az bűn. A megoldás ekkor nem a válás,[vii] hanem a kibékü­lés: a kölcsönös bűnbánat, bocsánatkérés, meg­bocsátás és az egymáshoz igazodás.[viii]



[i] Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet (1Móz 1,27-28).

Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát (Péld 18,22).

[ii] Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat (1Móz 2,18).

Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté (1Móz 2,24).

A Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket... „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza." (Mt 19,4-6)

[iii] És igazak leszünk Istenünk, az ÚR előtt, ha megtartjuk és teljesítjük mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ő parancsolt nekünk (5Móz 6,25).

Én és az én házam népe az URat szolgáljuk (Józs 24,15)!

Ugyanígy, ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg őket, felfigyelve istenfélő és tiszta életetekre. És ugyanígy, ti férfiak is, megértően éljetek együtt feleségetekkel, mint a gyengébb féllel, adjátok meg nekik a tiszteletet mint örököstársaitoknak is az élet kegyelmében, hogy a ti imádkozásotok ne ütközzék akadályba (1Pt 3,1-2.7).

[iv] Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az ÚRnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni (Én 8,6-7).

Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban. Ti férfiak, szeressétek feleségeteket, és ne legyetek irántuk mogorvák (Kol 3,18-19).

Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét az önmagát szereti. Mert a maga testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és gondozza, ahogyan Krisztus is az egyházat... (Ef 5,28-29).

A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. Ne fosszátok meg egymást magatoktól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni (1Kor 7,3-5).

Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél. Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó. Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen (Péld 31,10.30-31)!

[v] Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom (Zsolt 127,3).

[vi] Szeretném, ha tudnátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus, az asszony feje a férfi, a Krisztus feje pedig az Isten (1Kor 11,3).

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel (Ef 6,4).

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól (Péld 22,6).

Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. „Tiszteld apádat és anyádat": ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: „hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön." (Ef 6,1-3)

Ti gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek minden tekintetben, mert ez kedves az Úrban (Kol 3,20).

[vii] Vigyázzatok azért magatokra, és ne legyetek hűtlenek ifjúkorotokban elvett feleségetekhez! Gyűlölöm azt, aki elválik feleségétől, mondja a Seregek URa. Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hűtlenek (Mal 2,15-16)!

„...aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörővé teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el." (Mt 5,32)

„Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza." (Mt 19,4-6)

Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó... Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának... sincs öröksége a Krisztus és az Isten országában (Ef 5,3-5).

Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta! A paráznákat és a házasságtörőket pedig ítéletével sújtja az Isten (Zsid 13,4).

De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál (Jel 21,8).

[viii] Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban (Ef 4,32).

Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent (Kol 3,13-14).

Erre azt mondták neki: „Akkor miért rendelte el Mózes, hogy aki elbocsátja a feleségét, adjon válólevelet neki?" Jézus így válaszolt nekik: „Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt. Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő." (Mt 19,7-9)