Az egyház iránti bizalom az USA-ban és hazánkban

Január a nagy felekezeti közeledések és közös imádkozások időszaka (Aliansz imahét, Ökumenikus imahét). Van miért imádkozni, például az egyházért és az egyházi vezetőkért. 

Január első napjaiban a Christianity Today portál csodálkozott rá a Gallup közvéleménykutató felmérési eredményeire, amit 2018. december 3-12. között, 1.025 18 évesnél idősebb, az Amerikai Egyesült Államok 50 államában élő polgár körében végzett telefonos interjú alapján állítottak össze és hoztak nyilvánosságra. (Az eredeti cikk ide kattintva, a Gallup kutatás összefoglalója ide kattintva érhető el.) 
A csodálkozás tárgya, hogy az ország lelkipásztorok tisztességességéről és erkölcsöségéről alkotott véleménye rekord mélységbe süllyedt. A teljes mintában 37% azok aránya, akik nagyon magasnak vagy magasnak gondolják a lelkészek becsületességét és erkölcsöségét, miközben 100 amerikaiból 15 úgy gondolja, hogy alacsony vagy nagyon alacsony ez az érték. Nem sokkal jobb a magukat keresztényként azonosítók megítélése sem: ebben a körben 42% a magasra értékelők aránya, és 12% gondolja kifejezetten rossznak a helyzetet.
A tendenciák vizsgálata azt mutatja, hogy valódi problémáról van szó. A Gallup 40 éve végzi ezt a felmérést, a hosszú távú adatok alapján elég egyértelműnek látszik a bizalomvesztés – ráadásul az utóbbi években egyre inkább romlik a helyzet. 1985-ben volt a bizalom a csúcson, ekkor az amerikaiak több mint kétharmada tartotta magasan és nagyon magasan becsületesnek és erkölcsösnek a klérust, majd az ezredfordulótól kezdve először lassan, de biztosan romlott a megítélés, az utóbbi öt évben gyorsuló ütemben. Így jutottak el oda, hogy jelenleg az ország alig több mint harmada fogalmaz meg egyértelműen pozitív véleményt. 
A szakértők a közvélemény megítélésében végbemenő változást összekötik az egyházon belüli szexuális zaklatások tényének és rendszerszerűségének nyilvánosságra kerülésével. (A lavinát a Boston Globe újság 2002-es nyomozása és az az alapján publikált cikksorozat indította el – hála Istennek, hogy nem maradnak rejtve ezek a bűnök! –, aminek alapján csak Pennsylvaniában közel ezer főre becsülték a több száz pap által elkövetett abúzus gyerekáldozatainak a számát az elmúlt évtizedekben. A nyomozás történetét a Spotlight – Egy nyomozás részletei című film dolgozta fel, ami 2016-ban megkapta a legjobb filmért járó Oscar-díjat.)
A molesztálási ügyek nyilvánosságra kerülése inkább a katolikus felekezetet érinti érzékenyebben, nemcsoda, hogy a katolikusok bizalma a klérusban csak 31%, szemben a protestánsok 48%-val, de a probléma közös. Itthon keveset hallani róla, de az utóbbi években – különösen a #MeToo mozgalom folyományaként – a protestáns felekezetek köréből is komoly bűnök kerültek napvilágra. A helyzet bonyolultságát és a tiszta szó iránt erős igényt jelzi, hogy a legutóbbi mérések szerint a katolikus Ferenc pápa a negyedik legcsodáltabb ember az USA-ban azon a listán, amin Billy Graham 1955 óta, tavaly bekövetkezett haláláig, mindig a legjobb 10 között szerepelt. A bizalomlistán az első helyeket az egészségügyi foglalkozások foglalják el: a kórházi nővéreket tartják leginkább becsületesnek és erkölcsösnek, őket az orvosok és a gyógyszerészek követik. Pozitív a megítélése a középiskolai tanároknak is, a rendőröknek, de még a könyvelőknek és a temetkezési szakembereknek is jobb a megítélése, mint az egyházi vezetőknek. 
Bár a nagy szexuális botrányok elkerülték a magyar keresztény felelkezeteket, ennek ellenére, úgy tűnik, Magyarországon sem túl rózsás a helyzet. A GFK Hungária szakmák iránti bizalom vizsgálata – 1.000 fős országosan reprezentatív személyes megkérdezés a 15-69 évesek körében 2013. augusztusában – azt mutatja, a papság iránti bizalmi index Magyarországon a 0-100-as skálán 52 egység volt  (2008-ban 53). 20 szakmából ez a 14. helyre volt jó, lényegesen csak a reklámszakembereknek, újságíróknak,  bankároknak és messze leszakadva a politikusoknak volt rosszabb a megítélése. 
2014 februárjában az Ipsos által megkérdezett, az országos felnőtt népességre (nem, életkor, település, iskolai végzettség) reprezentatív, 1000 fő véleménye szerint az egyházak iránti bizalom a szintén 0-100 skálán 58 volt, a 25 rangsorolt intézmény között az egyház 11. volt a rangsorban. (A rangsor mindenesetre érdekes, hiszen például a kereskedelmi nagyáruházak és üzletláncok iránt is nagyobb volt a bizalom, mint az egyházban, a közszolgálatinak nevezett televíziók iránt pedig egyenesen jelentősen nagyobb.)
A 2016. évi nagymintás ifjúsági kutatás adatfelvétele alapján, amelyben nyolcezer 15 és 29 év közötti magyar fiatalt kérdeztek meg, a 18 intézmény közül az egyházak a 14. helyre soroltak, mögöttünk csak az Országgyűlés, a kormány, a bankok és biztosítók és általában a politikusok végeztek…
A felmérések, adatok nem bizonyítékok. Különböző módszertannal, különböző szövegkörnyezetben készültek, nehezen összehasonlíthatók. Ugyanakkor egy közös dolog mindenképpen kiviláglik: akárhogyan teszik fel a kérdést, a válaszok azt sugallják, megrendült a bizalom az egyház, a klérus iránt. Van tehát miért imádkozni. És dolgozni.

Dénes Ferenc

 

 

Kategóriák: