Adventi jelképek - Csillag

Jézus születésének egyik jeleként említi Máté evangéliuma a betlehemi csillagot: "Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát  napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki." (Máté 2.2). A másik három evangélium nem említi sem a keleti bölcseket, sem a csillagot. Máté evangéliumának második részében találjuk még a következő három verset: "9. Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, a míg odaérvén, megálla a hely fölött, a hol a gyermek vala. 10. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. 11. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával."
Sok csillagász gondolkodott már azon milyen égi jelenség lehetett ez a csillag. A kiterjedt irodalomból most csak Ponori Thewrewk Aurél kis könyvét A betlehemi csillag címűt említeném. A pontos vizsgálathoz viszont tudnunk kellene Jézus születésének idejét. Támpontot kaphatunk Mátétól: "Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, …" (Mát. 2.1.). Heródes halálának évét szintén a csillagászat segítségével (Kr.e. 5. szeptember 15-én bekövetkezett egy teljes holdfogyatkozás) sikerült megállapítani. Innen tudjuk, hogy Heródes Kr.e. 4-ben halt meg. Tehát Jézus ez előtt született.
Sokak szerint azonban a születési időpontot nem szabad Kr.e. 8-nál régebbre tenni. Vagyis ez alatt a 4 év alatt történt valami rendkívüli csillagászati esemény.Origenész (185-254) szerint a Máté evangéliumában szereplő csillag egy üstökös kellett, hogy legyen, melyet követve a káld királyok (tudósok) eljutottak Betlehembe a kisded Jézushoz.Az üstökös-elméletek ellen szól, hogy már régen is ezek valami rossz (háború, fertőzés, stb.) közeledtét jelentették, nem pedig egy pozitív történést, azaz egy messiás születését.Johannes Kepler (1571 - 1630) német matematikus és csillagász szerint a betlehemi csillag a Jupiter és Szaturnusz bolygók együttállása és egy szupernova (új csillag - stella nova: Szupernova 1604) megjelenésének a kombinációja kellett legyen. Elképzelése szerint a Jupiter és Szaturnusz többszöri együttállásai idézték elő az új csillagnak a létrejöttét. Keplernek ezen elméletével kapcsolatban gondot jelent, hogy a megbízható kínai csillagászati feljegyzések között nem szerepel Kr. e. 7 környékén szupernova feltűnése az égen, és egy szupernova mint azóta tudjuk nem a Jupiter - Szaturnusz együttállások következménye. 
K. Ferrari d'Occhieppo osztrák csillagász álláspontja szerint is a Kr.e. 7-ben bekövetkezett Jupiter és Szaturnusz együttállások jelezték a Názáreti Jézus megszületését, amely együttállásokat a babiloni csillagász-asztrológusok is feljegyezték. A csúcspontja ennek a hármas együttállásnak Kr. e. 7. november 12-re esett, amikor ez a legjobban volt megfigyelhető. Ezt d'Occhieppo a "bölcsek" Betlehembe való megérkezésének az időpontjának tartotta. Jézus születésnapját Kr.e. 7. január 17-ére teszi. Elképzelése szerint a Jupiter bolygó a királyok csillaga, a Szaturnusz pedig Izrael csillaga, így ennek a kettőnek az együttállása a Halak csillagképben jelezte a messiás megszületését. Itt meg kell említeni, hogy az Kr. e. 7-ben történt háromszori Jupiter - Szaturnusz együttállások nem voltak olyan tökéletesek, azaz nem álltak olyan közel egymáshoz, hogy ezt a földről nézve egy csillagnak nézhették volna a "bölcsek", amire Máté apostol célzott (Mt 2,2). 
Az idők folyamán még sok hipotézis látott napvilágot a Názáreti Jézus születésével és a betlehemi csillag mibenlétével kapcsolatosan. Azok a feltevések, melyek Kr. e. 4 utánra (Heródes király halála) teszik a születés időpontját, azok eleve tévesek. Hívő keresztényként talán azt mondhatjuk, hogy olyan titokról van szó, amit tudományos módszerekkel nem biztos, hogy meg lehet fejteni, hisz ha meg lehetne, akkor már ismernénk a megoldást. 

Horváth István
2016-12-04