Kik azok a pünkösdiek?
A Magyar Pünkösdi Egyház a – világméretben mintegy 500 millió tagot számláló – pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozik. Teológiailag a metodizmus és a XIX. századi ébredési-szentségi mozgalmak hatása voltak a legjelentősebbek a pünkösdi mozgalom kialakulásában. 1900-ban az Egyesült Államokban egy fiatal metodista lelkész, Charles F. Parham különös figyelemmel olvasta az Apostolok Cselekedeteit és a páli leveleket. Amikor összehasonlította saját szolgálatát az apostolokéval, megdöbbenten kérdezte önmagától: „Hol vannak a csodák, a gyógyítások?” Megállapította, hogy az őskeresztények életének valami titka volt, amit sem ő, sem egyháza nem ismer. E titok felkutatására bibliaiskolát nyitott önként jelentkezők számára a Kansas állambeli Topekában ahol a Szentlélek-keresztség félreérthetetlen bizonyítéka után kutatott. A hallgatók az Apostolok Cselekedeteit tanulmányozták, és egymástól függetlenül felismerték, hogy a Szentlélek-keresztség keresett bizonyítéka a nyelveken szólás. Felfedezték, hogy a Szentlélekkel való beteljesedés öt bibliai esetének leírása közül hárommal közvetlenül, kettőnél pedig közvetve bizonyítható. Elhatározták, hogy másnap reggeltől estig imádkozni fognak a Lélek kiáradásáért. A következő napon így cselekedtek, és este egy Agnes N. Ozman nevű lány elkezdett folyékonyan beszélni nyelveken, amit nem értettek. Ez 1900 szilveszterének estéjén történt. Néhány napon belül többen nyertek Szentlélek-keresztséget. Tovább a nemzetközi pünkösdi történelem folytatása >>
Magyarországon a pünkösdi mozgalom előfutárai az I. világháborúból hazatérő hadifoglyok és az Amerikából visszajött emigránsok voltak. Az I. világháborúban foglyul esett magyar katonák közül néhányan Szentlélekkel megáldott hívőkkel találkoztak fogságuk alatt. Így a mórichidai Sipos István is, aki bemerítkezett és Szentlélek-keresztséget nyert hívőként tért haza az orosz hadifogságból 1918-ban. Sipos Istvánnak már a harctéren jó ismerőse volt a kispesti Sebestyén István, aki idehaza az Élő Isten gyülekezetének tagja volt, amíg Mihók Imrével nem találkozott. Attól kezdve – 1926 nyarától – az ő kispesti lakása a pünkösdiek gyülekező helyévé lett. 1919-ben megtért és Szentlélek keresztségben részesült emberként érkezett haza az orosz hadifogságból Horváth János viszneki lakos is. Tovább >>
Az Agapé Pünkösdi Gyülekezet
Az Agapé Pünkösdi Gyülekezet története a két világháború közötti időszakig nyúlik vissza: 1934. augusztus 5-től számítjuk a gyülekezetünk „hivatalos" megalapítását. Testvéreink 1934 tavaszán vásárolták meg és hozták rendbe a Budapest, VII. kerület Aréna út 7. - később XIV. kerület, Dózsa György út 7. - szám alatti ház belső udvarában lévő épületet. Az előzményekről ide kattintva olvashatunk bőbben.