"A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam." (2Timóteus 4:7)
Nemcsak a Bibliát rendszeresen olvasó, azt elmélyülten ismerő hívők, de a szélesebb nagyközönség előtt is ismert, hogy a korai keresztény egyház kiemelkedő szervező egyénisége, Pál apostol rendszeresen használt olyan hasonlatokat, képeket, amit ma sportként hivatkozott tevékenységek ihlettek.
A mai világból visszatekintve ez teljesen elfogadhatónak, sőt talán magától értetődőnek tűnik, pedig meglepően bátor magatartás volt ez akkor. Ugyanis nemcsak a fogalmat nem ismerte az akkori világ, de nem is létezett a szó mai értelemében vett sport. A sportolásra emlékeztető versenyek – futás, birkózás, ökölvívás, kocsihajtás – ugyanis egy-egy görög isten kultuszának részei voltak, egyfajta sajátos istentiszteletek: Olümpia (Élisz) és Nemea Zeusz, Delphoi (Pütho) Apollón, Korinthosz Poszeidón tiszteletére rendezte meg kettő vagy négyévente a játékokat. A sokféle istenség, a bálványimádás, teljesen idegen volt a zsidó neveltetésben részesült volt farizeus (Saul), és különösen a Jézus Krisztussal találkozott hittérítő (Pál) előtt. Miért építi be mégis a „sportos” képeket az igehirdetésébe az apostol?
Részben ugyanazért, amiért ma tesszük ezt: széleskörben ismert, népszerű társadalmi jelenségről van szó, egy olyan kulturális nyelvről, amit széleskörben ismernek. Ha azt írja: „Én is futok, de nem céltalanul, az ökölvívásban nem a levegőt csapkodom” (majdnem) mindenki tudja miről beszél, nem kell különösen körülírnia, mire is gondol a beszélő. De ami talán ennél is fontosabb, hogy a páli igehirdetéseket olvasva jól kivehető, hogy az apostol azonosult a ma sportnak hívott cselekvés értékeivel. Hiszen, ha „lehántjuk” a szakrális elemeket az ókori kultuszokról maradnak azok az erények, amik a lényegét adják a sportnak. A szórakozás, az öröm, a szolidaritás mellett Pál számára különösen fontosak a küzdeni tudás, a célra tartás értékei, a hit és az erő, hogy végig fussunk a számunkra kitűzött pályán, célba érjünk, soha ne adjuk fel.
Nagy szükségünk van ezekre az értékekre a mai időkben. 2020. március 11., a magyarországi járvány veszélyhelyzet kihirdetése óta sok hét telt el. Egyre nehezebben viseljük a bezártságot, hiányoznak a kedves, meghitt együttlétek rokonokkal, testvérekkel, barátokkal, fogynak a pénzügyi és lelki tartalékok, fogy a türelem. De ahogy az atléták éppen az utolsó métereken, az utolsó percekben mozgósítják utolsó erőtartalékjaikat a győzelem érdekében, úgy van nekünk is szükségünk az erőre, hogy kitartsunk, hogy erősek legyünk.
Barátunk, testvérünk, nem vagy egyedül a küzdelemben! Veled van Jézus Krisztus megváltó kegyelme, és veled van Isten népe, a gyülekezet. Gondolunk rád, imádkozunk érted. Légy erős, ne add fel!
Az erőért, a nehéz helyzetben való kitartásért, a talpra állásért imádkozunk a következő két hétben. Az alábbi általános imakérések mellett személyes kéréseidért is odaállunk az Úr elé, ha elküldöd az agapeima@agapepunkosdi.hu címre.
Az Agapé Pünkösdi Gyülekezet imakérései a NE ADD FEL! imahetek időszakában
- Add Urunk, hogy gyengeségünkben erőre kapjunk!
- Hadd lehessünk erősek Benned!
- Ne engedd, hogy kísértésbe essünk!
- Add meg, hogy szellemileg ne térjünk vissza a régi kerékvágásba, maradjunk, legyünk Jézus követői!
- Az erősek hordozzák az erőtlenek gyengeségeit!
- Urunk, add meg, hogy talpra álljon Magyarország!
- Segítsd meg, Urunk, a kutatókat, a szakembereket, hogy megtalálják a vírus ellenszerét!