Vallás és olimpia

Aki csak néhány percet is látott a négy évvel ezelőtti londoni olimpia televíziós közvetítéséből nem igazán értheti, hogyan is kerülhet egymás mellé a vallás és az olimpia kifejezés. (Legfeljebb azok gyaníthatnak valamit, akiknek valamelyik közeli hozzátartozója sportőrült…). Ma már az olimpia igazi szórakoztatás, televíziós show, aminek látszólag tényleg kevés köze van az istenhithez.
Pedig a látszat csalóka.
Az olimpia kezdetei nagyon is a vallásban gyökereznek. Egész pontosan, amikor Kr.e 776-ban az első játékokat megrendezték nemcsak a fogalom, maga a sport sem létezett. A192,27 méteres versenyfutás – sokáig ez volt az egyetlen „sport” versenyszám – része volt Zeusz, a görög főisten tiszteletére rendezett „istentiszteleti alkalomnak”, rituálénak. Ekkor és később volt itt minden, véres állatáldozattól költészeti versenyig. Később bővültek a versenyszámok, egyre fontosabbak lettek a győzelmek, ennek megfelelően váltak egyre látványosabbá az olimpiák – és jelentek meg a ma is jól ismert árnyoldalak („dopping”, csalás). A vallási jellegét azonban mindvégig megőrizte az olimpia, nem csoda, hogy a keresztény vallás legalizálásával, 1100 évvel megszületése után Theodosius császár Kr.u. 393-ban végleg beszüntette a pogány játékokat.
Az olimpia a XIX. században éledt újjá. Bár Angliában már a század közepétől szerveztek olimpiai játékokat – nem mellékesen Henri Didon katolikus pap szervezésében – a játékok hivatalos újjáéledését 1896-tól, az első Athénban rendezett modernkori olimpiától számítjuk. Az ötletgazda és főszervező a jezsuitáknál nevelkedett Pierre de Coubertin báró volt, aki így írt: „Az olimpia mindenek feletti lényegi jellemzője úgy az ókori, mint a modern korban, hogy a vallást állítsa a középpontba … egyházakon kívül és átívelve.”
A vallás ma sem tűnt el az olimpiákról. Aki követte, láthatta, keresztények és más vallásúak nagyon is felismerhetően könyörögtek Istenhez vagy adtak hálát a versenyzésért. A muszlimok könnyítést kaptak az éppen tartó Ramadán, a napkeltétől-napnyugtáig tartó böjtben, minden olimpiai helyszínen voltak imatermek, a 193 lelkészségen 350 vallási személy állt rendelkezésre a hívő sportolók számára.
2016. április 23-án szombaton, az Agapé Napon 20 percben egy kicsit részletesebben is beszélek erről. De szó lesz arról is, hogy Pál apostol számára miért volt fontos, hogy a sportversenyekről hozzon példákat, vagy hogy Tertullianusnak tulajdonképpen mi is volt a baja a játékokkal…
De a lényeg: az előadásomból azt is megtudhatjátok, hány érmet nyer Magyarország Rió de Janeiróban 2016. évi nyári olimpiai játékokon!
Dénes Ferenc