Szabó Imre testvérünkre emlékezünk
Telegdi József 1992-ben egy Élő Vízben megjelent riport kapcsán beszélgetett Szabó Imre testvérünkkel, aki akkor karbantartó asztalosként dolgoztt egyházunk kadarkúti szeretetotthonában.
– Kérlek, mutasd be az itt végzett munkádat!
– A szakmám asztalos, de azt lehet mondani, hogy jelenleg mindenes vagyok. Ez jelent a kerti munkától kezdve a fűtésen keresztül a kőműves és segédmunkáig mindent.
– Mikor, milyen célból jöttél ide, mit tudtál megvalósítani elképzeléseidből, milyen terveid vannak?
– 1985. május 2-án érkeztem, azóta itt lakom, itt dolgozom. Közösségünk akkori vezetőinek a megbízásából kerültem ide. A munkalehetőség mellett az a reménység élt bennem, hogy mivel lelkileg előtte nagyon megterhelődtem, Jézus Krisztus ezen a helyen és ilyen körülmények között képes megszabadítani. Elképzeléseim voltak és vannak természetesen, de mivel gyermekkorom óta megtanultam lemondani saját elképzeléseimről, ezért inkább mindig a soron következő munkák elvégzésére gondoltam és gondolok. Az édesanyámtól tanult 37. zsoltár 5. verse szerint az Úrra bízom az életem. Kérem a közösségünk testvériségét, hogy imáikban vigyenek minket továbbra is Isten elé.
– Mit nyújtott számodra az otthon?
– Ahogy már említettem munkahelyet és otthont. Otthont igazán csak az 1987-es megnyitó után jelentett az itt lakás, előtte nagyon rossz körülmények voltak. Nagyon örülök, hogy a megrendezett testvéri találkozók miatt sok örömben részesülök. Szinte észrevétlenül és lassan, de érzem, hogy felszabadul a lelkem a személyes gondjaim nyomasztó terhe alól. Nagyon szeretem az idős embereket. Egyik-másikuk Édesanyámra és Édesapámra emlékeztet. Ezért is igyekszem amennyire tőlem telik kéréseiket teljesíteni. És ha valamelyikük az Úrhoz költözik, meghal, az nagyon fáj. Isten áldását kívánom a közösség testvériségére a Zsid 4,15–16 és a 4Móz 6,24–26 versével.
Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az ÚR, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az ÚR, és adjon neked békességet!