9.1. A Szentlélek-keresztség
Hisszük, hogy a Szentlélek-keresztség (Szentlélekbe merítés) megtörténtekor a Szentlélek lényével teljesen körülöleli a hívő embert, ugyanakkor teljesen betölti önmagával, és uralma alá vonja az előtte kitárulkozó ember szívét.[i] Ez a tapasztalat mély, belső tartalommal bír, és külső jelekben is megnyilvánul. Új időszakot nyit meg a hívő ember életében, miként az újjászületés és bemerítkezés is. Az újjászületés és a Szentlélekbe merítés két, egymástól különböző esemény.[ii]
Hisszük, hogy a Szentlélek-keresztség által a hívő ember mennyei erőt és felkenetést kap a szolgáló életre, hogy Krisztus tanúja legyen.[iii]
Hisszük, hogy a Lélekbe merítés feltétele a megtérés és újjászületés, a hit, a Lélek áldásának kérése és az engedelmesség.[iv] Szükséges továbbá a vágy, a Szentlélek iránti szomjúság, mely a hívő embert arra ösztönzi, hogy Jézushoz jöjjön, és igyék a Lélek élő vizéből.[v]
Hisszük, hogy a Szentlélek kitöltetését természetfeletti, de emberi érzékszervekkel is látható és hallható külső megnyilatkozások kísérik; alapvető jele a nyelveken szólás. További megnyilatkozásai lehetnek: vihar- és tűzjelenségek, Isten jelenlétének ujjongó magasztalása, prófétálás.[vi] A jelek az eseményhez hozzátartoznak, de nem azonosak magával az eseménnyel.
Hisszük, hogy a Szentlélekkel való betöltekezés nem korlátozódik egyetlen eseményre, meg lehet és meg kell benne újulni; szükséges a Szentlélekkel újból és újból, folyamatosan beteljesedni.[vii]
Valljuk, hogy a Szentlélekbe merítés eseménye nem zárult le az apostolok korával, megnyilvánult az egyháztörténelem valamennyi ébredési korszakában, és ma is részesülhet benne minden újjászületett hívő ember.[viii] Az ilyenkor tapasztalható lelkiállapot hitből fakadó engedelmes átadás, a Lélek áldásának, Isten minden értelmet felülhaladó szeretetének megtapasztalása - nem önkívületi állapot.
[i] Elolvasandók az ApCs 2,1-21. versei.
Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket (Mt 3,11 vö. Jn 1,33).
„Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg." (ApCs 1,4-5 vö. ApCs 11,16)
Miután tehát felemeltetett az Isten jobbjára, és megkapta az Atyától a megígért Szentlelket, kitöltötte ezt, amint látjátok is, halljátok is (ApCs 2,33).
A pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka (ApCs 10,45).
Akkor rájuk tették a kezüket, és részesültek a Szentlélek ajándékában (ApCs 8,17).
[ii] Amikor meghallották a Jeruzsálemben levő apostolok, hogy Samária befogadta az Isten igéjét, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost. Ők lementek, és imádkoztak értük, hogy részesüljenek a Szentlélek ajándékában, mert még egyikükre sem szállt rá, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Akkor rájuk tették a kezüket, és részesültek a Szentlélek ajándékában (ApCs 8,14-17).
„Kaptatok-e Szentlelket, amikor hívőkké lettetek?" Ők így feleltek: „Hiszen még azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek." (ApCs 19,2)
[iii] „Hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. Ti vagytok erre a tanúk. És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel." (Lk 24,47-49)
Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig (ApCs 1,8).
Nektek pedig kenetetek van a Szenttől (1Jn 2,20).
[iv] „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát." (ApCs 2,38)
Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abbá, Atya." (Gal 4,6)
Ugyanazt az ajándékot adta nekik is az Isten, mint nekünk, akik hittünk az Úr Jézus Krisztusban (ApCs 11,17).
A törvény cselekvése alapján kaptátok-e a Lelket, vagy az ige meghallásából származó hit alapján (Gal 3,2)?
Mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle (Lk 11,13)?
Tanúja a Szentlélek is, akit azoknak adott az Isten, akik engedelmeskednek neki (ApCs 5,32).
[v] „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!" Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni (Jn 7,37-39).
Mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg (1Kor 12,13).
[vi] Hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak (ApCs 2,2-4).
Leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták az igét. ... Hallották ugyanis, amint nyelveken szóltak, és magasztalták az Istent (ApCs 10,44-46).
Leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak (ApCs 19,6).
[vii] „Atyámfia, Saul, az Úr küldött engem, az a Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, és azért küldött, hogy újra láss, és megtelj Szentlélekkel." (ApCs 9,17)
Saul pedig, akit Pálnak is hívnak, megtelve Szentlélekkel erősen ránézett... (ApCs 13,9).
Teljetek meg Lélekkel (Ef 5,18)!
Hogyan is van tehát ez a dolog? Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is. ... Azonban minden illendően és rendben történjék (1Kor 14,15.40).
[viii] „Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk." (ApCs 2,39)