9.2. A karizmák (kegyelmi ajándékok)

Hisszük, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek megnyilvánulásai a karizmák (kegyelmi ajándékok),[i] amelyek a gyülekezet szolgálatához szükséges mennyei erőt, hatalmat biztosítják.[ii] A Szentlélek ezeket a megnyilvá­nulásokat az ő bölcs elhatározása szerint ajándékozza azoknak a hívőknek, akik arra törekednek és buzgón kérik.[iii] A megajándé­kozott személy nem tulajdonosa az ajándékoknak;[iv] azokat arra kapja, hogy felelős­séggel szolgáljon, használjon velük másoknak. Senki sem kapja meg az ajándékok összessé­gét.[v] Szükséges, hogy a tagok a Szentírás szabá­lyai szerint szeretetben, a Lélek egységé­ben, illendően, bölcsen és jó rendben szolgáljanak a nekik adott ajándékokkal.[vi]

Hisszük, hogy az ajándékok a gyülekezet hasznára adatnak,[vii] így például az ismeret aján­dékai (bölcsesség beszéde, ismeret beszéde, a lelkek megkülönböztetése); a cselekvés ajándé­kai (hit, gyógyítások, isteni erők munkái); a beszéd ajándékai (prófétálás, nyelveken szólás, nyelveken szólás magyarázása).[viii] Az ajándékok célja: a Krisztus-test építése, az egység munká­lása, a keresztény érettség kiformálása.[ix] Az Úr szolgálattevőket is ajándékoz a gyülekezetnek: többek között apostolokat, prófétákat, evangé­listákat, pásztorokat és tanítókat,[x] hogy általuk felkészítse népét a szolgálatra.[xi] Ők viseltetnek a legnagyobb felelősséggel a Krisztus teste iránt.


[i] A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánu­lásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz (1Kor 12,4-6).

[ii] Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak (Mk 16,17-18).

[iii] De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja (1Kor 12,11).

Törekedjetek a fontosabb kegyelmi ajándékokra (1Kor 12,31).

Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok (1Kor 14,1).

[iv] Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai: ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mint Isten igéit, ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt az Istentől kapott erővel végzi, hogy mindenkor az Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen (1Pt 4,10-11).

[v] Ezek közül pedig némelyeket először apostolokká rendelt az Isten az egyházban, másodszor prófétákká, harmadszor tanítókká. Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra, gyámolításra, vezetésre, különféle nyelveken szólásra. Mindnyájan apostolok? Mindnyájan próféták? Mindnyájan tanítók? Mindenkiben van csodatevő erő? Mindenki rendelkezik a gyógyítás kegyelmi ajándékával? Mindnyájan szólnak nyelveken? Mindnyájan meg tudják azt magyarázni (1Kor 12,28-30)?

[vi] Ha ellenben betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!" - helyesen cselekesztek (Jak 2,8).

Szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által (Róm 5,5).

Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. ... Ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból (1Kor 13,1-3).

Igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével (Ef 4,3).

A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig ítéljék meg. ... Azonban minden illendően és rendben történjék (1Kor 14,1.29.40).

Legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok (1Pt 4,7).

[vii] A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele (1Kor 12,7).

[viii] Mert némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektől a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. Van, aki az isteni erők munkáit vagy a prófétálást kapta; van, aki lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta (1Kor 12,8-11).

Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra, gyámolításra, vezetésre, különféle nyelveken szólásra (1Kor 12,28).

Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel (Róm 12,6-8).

Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai: ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mint Isten igéit, ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt az Istentől kapott erővel végzi, hogy mindenkor az Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen (1Pt 4,10-11).

[ix] A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele (1Kor 12,7).

Aki pedig prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít és vigasztal (1Kor 14,3).

Aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi (1Kor 14,4).

Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja! Minden illendően és rendben történjék (1Kor 14,26.40).

[x] És ő „adott" némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul... (Ef 4,11-12).

Ezek közül pedig némelyeket először apostolokká rendelt az Isten az egyházban, másodszor prófétákká, harmadszor tanítókká. Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra, gyámolításra, vezetésre, különféle nyelveken szólásra (1Kor 12,28).

Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel (Róm 12,6-8).

[xi] ...hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére (Ef 4,12).